Kinek mennyi szabadság jár?

téli szabadság kinek mennyi szabadság jár

Már csak néhány munkanap van hátra az évből, sok munkahelyen a január már az éves szabadságok megtervezésével telik. Jó ha tudjuk, összesen hány nap szabadságra vagyunk jogosultak.

A munkában töltött idő alapján mindenkinek 20 munkanap alapszabadság jár, mely kiegészül különféle pótszabadságokkal.

 Az életkor utáni pótszabadságmindenkinek jár:  a munkavállalónak

  • huszonötödik életévétől egy,
  • huszonnyolcadik életévétől kettő,
  • harmincegyedik életévétől három,
  • harmincharmadik életévétől négy,
  • harmincötödik életévétől öt,
  • harminchetedik életévétől hat,
  • harminckilencedik életévétől hét,
  • negyvenegyedik életévétől nyolc,
  • negyvenharmadik életévétől kilenc,
  • negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár a 20 munkanap alapszabadásgon felül.A hosszabb tartamú pótszabadság a munkavállalónak abban az évben jár először, amelyben a fent meghatározott életkort betölti. Tehát a napokat nem kell arányosítani, és mindegy, hogy január 1-én vagy december 31-én tölti be valaki a magasabb életkort, neki arra az évre a magasabb pótszabadság jár már.Hasonló a helyzet  a gyermekek után járó pótszabadsággal, miszerint a munkavállalónak a tizenhat évesnél fiatalabb
  • egy gyermeke után kettő,
  • két gyermeke után négy,
  • kettőnél több gyermeke után összesen hét munkanap pótszabadság jár. Ha valamelyik a gyermek fogyatékos, akkor fogyatékos gyermekenként a szabadság mértéke két munkanappal nő. A gyermekek utáni pótszabadság abban az évben jár először, amikor a gyermek megszületik, utoljára pedig amelyben a tizenhatodik életévét betölti, szintén függetlenül a születésnap konrét időpontjától! Fontos változás 2012-től, hogy a gyermekek utáni pótszabadság mindkét szülőnek jár, nem csak egyiknek vagy másiknak, mint korábban!

További pótszabadságra jogosultak:

  • az apák gyermekük születése esetén, legkésőbb a születést követő második hónap végéig, öt, ikergyermekek születése esetén hét munkanapra.
  • 18 évnél fiatalabb munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.
  • a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalónak évenként öt munkanap pótszabadság jár.
  • akit rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosult.
  • akik fogyatékossági támogatásra jogosultak, évenként öt munkanap pótszabadságra jogosultak.
  • akik vakok személyi járadékára jogosultak szintén évenként öt munkanap pótszabadságra jogosultak.Ha a munkaviszony év közben kezdődött vagy szűnt meg a fentiek szerint kiszámított szabadság arányos része jár, azzal, hogy a fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít. Ne feledjük. hogy a szabadság kiadásáért a munkáltató felelős, hisz a közvélekedéssel ellentétben, a szabadság nagyobbik része felett nem a munkavállaló rendelkezik,  hanem  lehetőség szerint a munkavállaló igényeinek figyelembevételével, de a munkáltató adja ki azt. Évente hét munkanap szabadságot azonban a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni! Ezzel kapcsolatos megkötések, hogy:
  • a munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal előre be kell jelenteni,
  • a munkáltató nem köteles munkaviszony első 3 hónapjában szabadságot kiadni és
  • a munkavállaló ezen 7 nap szabadáságának kiadását maximum 2 részletben kérheti.A szabadsága kiadásáról a munkáltatónak is legalább 15 nappal előre tájékoztatni kell a munkavállalót! A szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A felek közötti megállapodás esetén e szabály alkalmazásától azonban el lehet térni. Tehát: a szabadság kiadásának fő szabály szerint az esedékesség évében meg kell történnie! A munka törvénykönyve azonban megad néhány kivételt a főszabály alól. Lássuk, melyek ezek:
  • Ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött: a tárgyévi szabadság az esedékességet követő év március 31-ig adható ki.
  • Ha kollektív szerződés rendelkezik róla, akkor: a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság ¼-ét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki.
  • Ha a felek külön megállapodnak róla, akkor: a munkáltató az Mt.  117. § -a alapján járó, életkor szerinti pótszabadságot az esedékesség évét követő év végéig adhatja ki.
  • Ha a szabadságot, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni, mert pl. a munkavállaló keresőképtelenség, gyermek nevelése (GYED, GYES) vagy egyéb okból igénybevett fizetés nélküli szabadság miatt nem tudta a szabadságát igénybe venni, a szabadságot az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül kell kiadni. Ilyenkor külön megállapodás nem szükséges. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot!

Ha tetszett lájkold!

Ha hasznosnak találtad, oszd meg!

Kövess a facebookon, a pinteresten és a twitteren!

Ha szeretnéd megkapni ajándék tanulmányaimat a számlakiállításról és a magánszemélyek ingó értékesítésének adózásáról, akkor KATTINTS IDE!

Oszd meg a bejegyzést
facebooktwitterpinterest
Kövesd a Kezdő Könyvelőt
facebooktwitterpinterest

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.